Mudi – Magyar kutyafajták
Származási ország: Magyarország
Eredeti feladata: Nyájterelő kutya kopó (főként nagyobb vadak vadászatánál) és házőrző
Eredeti neve: Mudi
Angol neve: Mudi
Eredete: Tenyésztését tulajdonképpen csupán az 1930-as évek elején kezdték el. Igaz, ezt megelőzően már a századfordulón feltűnt a nyájak mellett – a puli és a pumi társaságában
Mudi története
Valamikor az 1900-as évek vége felé a hazai pásztorok oldalán a puli és a pumi mellett feltűnt egy álló fülű terelőkutya. Ez a fürge, értelmes, jól dolgozó eb a mudi volt. A fajta tenyésztését voltaképpen a balassagyarmati múzeum igazgatója, Fényes Elek kezdte el rendkívüli ügybuzgalommal az 1930-as években. Ó írta le először, milyen is a mudi. Ezután az ország különböző részein – több-kevesebb sikerrel és elszigetelten – megpróbálkoztak az „új fajta” tenyésztésével, ám a mudi egy kissé úgy járt, mint a pumi: kutyás körökben nem lett igazán kedvelt, divatos, annak ellenére, hogy rendkívül értelmes, érdekes megjelenésű kutya. Mellőzésére nincs elfogadható magyarázat vagy ok, talán abban bízhatunk, hogy a fajta sorsa egyszer jobbra fordul, ha netán a mezőgazdasági nagyüzemek felkarolják a tenyésztését. Biztos, hogy megérné!
Mudi általános leírás
Közepes termetű, a hazai pásztorkutyák közül a legrövidebb szőrzetű eb. Feje elkeskenyedő, megnyúlt, koponyája enyhén domború, arcorri része ugyancsak elhegyesedő. Szeme sötét, ovális, élénk; figyelmes állat benyomását kelti. Füle felálló, hegyes. Orrtükre fekete. Fogazata ollósan záródik, szabályos. Ívbe hajló nyaka jó izomzatú, sohasem lebernyeges. Fejét kissé magasan tartja. Háta egyenes, feszes, rövid és hátrafelé lejt. Fara csapott, rövid. Mellkasa mély és hosszú. Hasa enyhén felhúzott. Farka rövid, rendszerint kurtítják, de olykor világra jönnek farkatlan példányok is. Mellső és hátulsó lábai erősek, egyenesek. A csőnk kissé meredek. Mancsa gömbölyű, ujjai szorosan zártak, karmai kemények, palaszürkék. Szőre a fején, a végtagok végén és a lábai elülső részein egészen rövid. Teste többi részén a szőr kissé hosszabb, hullámos vagy csigás lefutású. Bőre igen sok pigmentet tartalmaz: minden szabad bőrfelülete fekete.
Mudi viselkedése, tulajdonságai
A mudi korántsem olyan okos fajta mit a pumi, de nem is csendes. Mozgékony, élénk, éber, gyors, mindenre azonnal reagál. Könnyen kezelhető, rendkívül engedelmes. Bátor és igen „fogós” kutya. Az állatok terelése veleszületett tulajdonsága, egyszerűen a vérében van, szinte tanítani sem kell. Elkóborolni egyetlen állatot sem enged, egy pillanatra sem nyugszik, ha dolgozik. Gondos, éber terelő.
Mudi megjelenése
Teste: A mudi közepes nagyságú kutya, jól kirajzolódó marral és rövid, egyenes háttal. A lágyéka mérsékelten széles, enyhén lejt és viszonylag rövid. Mellkasa mély, ovális keresztmetszetű, a szegycsontja kiugró. Egyenes lábain jól kirajzolódnak az ízületek; mancsai kör alakúak, szorosan zárt ujjakkal.
Feje: Hosszúkás, enyhén domborodó koponyával. A stop és a szemöldök mérsékelten erős. Az orrnyereg egyenes, az ajkak feszesek, szorosan záródók. Magasan tűzött fülei hegyesek, felállók. Ovális alakú szemei ferde metszésűek. A mudi harapása ollószerű.
Marmagassága: Mérete a standard szerint 38-47 cm közötti, a valóságban ennél is nagyobb kb. 35-50 cm közötti változatosságot mutat.
Testtömege: 8-13 kg
Szőrzete: Sűrű, göndör vagy hullámos, koronával és helyenként pamacsokkal. Hossza változó: a fején és a lábak elülső oldalán rövid, a test többi részén viszont hosszabbra nő. Szőre nem hajlamos a nemezesedésre.
Színei: A mudi legismertebb színe a fekete, de ezen kívül még öt elfogadott színe van: hamvas (kék), cifra (blue merle), fehér, barna, fakó (sárga). A standardban elfogadott színek természetes kombinációi (barna-cifra, hamvas-cifra, hamvasbarna) időnként előfordulnak a tenyésztés során. Bár ezek nem szerepelnek a standardban, a standard nem is tiltja őket, és nem számítanak hibának. Az elfogadott színekből nem levezethető mintázatok (fekete-fehér, fekete-cser („mézeslábú”), ordas stb.) viszont nem elfogadottak.
Az orr színe nem mindig fekete: a barna mudi orra barna, a hamvasé hamvas, és a fehér, valamint fakó kutyáknál a váltóorr gyakori és természetes jelenség (az orr pigmentációja télen kivilágosodik). Szemei sötétbarnák.
Táplálékigénye: 800 g/nap
Alomszáma: 3-10 kölyök
Várható élettartama: 14-16 év
Mudi vérmérséklete
Jelleme: A mudi eleven és értelmes kutya, amely kifejezetten szívesen tanul. A gazdájához igazítja a viselkedését, árnyékként követi azt, séta közben „nem lehet elveszíteni”.
Nagyon éber és figyelmes, a gazdáját és otthonát igen bátran és meggyőző módon védelmezi. Rendkívüli felelősségtudata miatt hajlamos arra, hogy a szükségesnél többet ugasson. Gyakran igen erősen kötődik a család valamelyik tagjához.
Társas viselkedése: A mudi jól kijön a többi kutyával és az egyéb háziállatokkal is. A gyermekekkel való kapcsolata szintén zavartalan. Noha ösztöne a család és az otthon védelmére készteti, mégsem túlzottan gyanakvó az idegenekkel szemben. A család barátait általában melegen üdvözli.
Mudi általános gondozási tudnivalók
Szőrzetápolási igénye: Szőrzete nem igényel túl sok törődést, jó állapotban tartásához elég, ha időnként kikefélik vagy kifésülik. A rendszeres fésüléstől tönkremegy a szőre, elveszíti a fajtajellegzetességként lényeges csigásságot.
A karmait röviden kell tartani.
Tanítása: Mivel ez az eb nagyon szeret tanulni, erősen kötődik a gazdájához, és igen értelmes is, a tanítása nem okoz túl sok gondot – bár akaratossága miatt néha türelem és kitartás kell hozzá. Célszerű a gyakorlást játékkal váltogatni, mivel ez elégedetté teszi a kutyát, és így élvezettel fog tanulni ahelyett, hogy megmakacsolná magát. Nem árt figyelmet fordítani a túlzott ugatásról való leszoktatásban.
Mozgásigénye: Ez a csupa energia kutya órákon át képes fáradhatatlanul szaladgálni és dolgozni, de jól tud alkalmazkodni a nyugodtabb életvitelhez is. Nagyon szereti a labdajátékokat, valamint a póráz nélkül való hancúrozást.
Alkalmazásai: Kiváló őrkutya és hűséges társ, amely azonban a hobbiból űzött ügyességi sportokban is jó teljesítményre képes.
Forrás: People.inf.elte.hu és Szinák János, Veress István: Kutyatár (2006)
