Kutya kisgyerek mellé
Sok kisgyermekes szülő gondolja úgy, hogy kiváló játszótársa lenne porontyának egy háziállat. És mivel ugye ő „az ember legjobb barátja”, mi más is jöhetne szóba elsőként, mint egy kutya. Kutya kisgyerek mellé, jó döntés lehet?
Ám mielőtt meghoznánk ezt a döntést, érdemes néhány tényezőt figyelembe venni. Főleg, ha az a fő cél, hogy kicsit tehermentesítsük magunkat. Ha tehát megkönnyebbülten hátradőlünk, hogy innentől kezdve megoldottuk a gyermek szórakoztatását, akkor inkább felejtsük el ezt az ötletet.
A kutya ugyanis nem gyerekjáték. Egyrészt neki is, mint érző lénynek, megvannak a maga egyedi szükségletei, amiket – gyerek mellett vagy anélkül – ki kell tudnunk elégíteni. Ez azt jelenti, hogy időt kell szánni arra, hogy
- megteremtsük az új érkező számára a megfelelő környezetet;
- segítsük neki a beilleszkedést az új körülmények közé, megtanítsuk őt az együttélés alapvető szabályaira;
- beleillesszük a napi rutinunkba az elegendő foglalkozást vele;
- folyamatosan figyeljünk rá is az egyebek mellett.
Így hát, ha azt hisszük, hogy nem jelent többletterhet az új „családtag” érkezése, tévedésben élünk. Valójában inkább azt jelenti, hogy lesz egy új, „szőrös gyermekünk„, akivel bizony külön (is) kell foglalkozni.
Ezzel persze nem kívánunk senkit elriasztani egy kutyus befogadásától a családba. Ha ugyanis kellően felelősségteljesen állunk hozzá, akkor viszont valóban kiváló társa lehet a gyermekünknek.
Kutya kisgyerek mellé – felelősségteljes döntés
Mielőtt tehát hirtelen felindulásból hazaviszünk egy kiskutyát, érdemes megfontolni, hogy képesek leszünk-e a gyermek mellett a fentiekben említetteket biztosítani neki.
Ugyancsak szánjunk kis időt annak feltérképezésére, honnan szerezzük be és milyen fajta illik leginkább az életmódunkhoz.
Mielőtt végleg hazavinnénk, mindenképpen nézzük meg, hogy gyermekünkkel hogyan viselkedik, valóban „gyerekkompatibilis”-e, azaz nézzük meg őket együtt! Ha barátságos és türelmes, akkor valószínűleg nem lesz gond, ha tisztában vagyunk néhány dologgal.
Kutya kisgyerek mellé – mikre figyeljünk?
A megfelelően kiválasztott kutya kiváló társa lehet gyermekünknek, amennyiben odafigyeléssel neveljük őket közösen. Íme néhány jótanács, amiket érdemes szem előtt tartani:
Figyeljünk oda gyermekünk viselkedésére!
Tudnivaló, hogy a kisgyerekek hajlamosabbak kevésbé megfontoltan viselkedni. Ez azt jelenti, hogy előszeretettel sikongatnak, tesznek hirtelen mozdulatokat, nincsenek tisztában azzal, hogy nem minden esik jól a másik félnek. Ezért rendkívül fontos, hogy soha ne hagyjuk őket kettesben felügyelet nélkül!
Figyeljük a kutya viselkedését!
Néha még a legtürelmesebb kutya számára is kellemetlenné válhat a folytonos abajgatás. És bár lehetséges, hogy kedvünkért inkább bármit elvisel, de lehet, hogy mindezt összeszorított foggal teszi. Tehát nemcsak gyermekünk épsége, de a kutyánk jólléte miatt is figyeljünk, miként reagál gyermekünk megnyilvánulásaira. Ha ilyen jeleket látunk a kutyán:
- elfordított tekintet
- szájnyalogatás
- lihegés
- összeszorított szájak
- elhúzódás
- vakarózás
- vagy bármi egyéb, ami alapján láthatóan nem érzi jól magát
akkor állítsuk le gyermekünket.
Tanítsuk a gyermekünket a kutyatartásra
A kutya kiváló lehetőség arra, hogy gyermekünket állatszeretetre, más élőlénnyel való toleranciára, megértésre neveljük. Minél korábban elkezdjük, és minél hamarabb élnek együtt, később annál jobban fog menni neki.
Egyvalamit azonban ne várjunk el egy kisgyerektől: hogy ő maga nevelje, gondoskodjon a kutyáról. Ez elsősorban ugyanis a mi feladatunk. Nekünk kell megmutatni, hogyan viselkedjen a kutyával, mit szabad, mit nem. Persze egy idő után, ha úgy látjuk, akkor fokozatosan egyre nagyobb szabadságot adhatunk neki. De ehhez el kell érnie azt az érettséget – addig pedig mind a gyerek, mind a kutya jólléte a mi felelősségünk.
