Erdélyi kopó - Magyar kutyafajták ⋆ Kutya nevek

Erdélyi kopó – Magyar kutyafajták

Származási ország: Magyarország
Eredeti feladata: Hajtókopó nagyobb vadak vadászatához.
Eredeti neve: Erdélyi kopó
Angol neve: Transylvanian Hound
Eredete: Magyar fajta. Különböző keleti kopófajtákkal, elsősorban lengyel kopókkal keresztezték.

Magyar kutyafajták - Erdélyi kopó — Magyar kutyafajták – Erdélyi kopó

Kép forrás: Lnko2323

Erdélyi kopó története

Az erdélyi kopó ősi magyar vadászkutya. Őseiben valószínűleg még a honfoglaló magyarokkal a Kárpát-medencébe behozott, keleti jellegű kopók keveredtek az itteni őshonos kopófajtákkal. Az 1300-as évekből származó bécsi Képes Krónika „Magyarok az őshazában” című miniatúrája már ilyen jellegű kutyákkal folytatott medvevadászatot ábrázol. Ugyan csak ennek a krónikának egy másik miniatúrájában Hunt lovag pajzsát és zászlaját egy-egy kopófej díszíti.

A Kárpát-medencében kialakult pannon kopó később valamikor Erdélybe került, és utódaiból formálhatták ki az erdélyi kopót. S hogy ez a kutya milyen lehetett, arról rendkívül élethű képet kaphatunk azokról a domborművekről, amelyek egy, az 1600-as években Erdélyben készült ezüstserleget díszítenek, és medvét állító erdélyi kopókat ábrázolnak. Még közelebb voltak színben, alakban, felépítésben a mai erdélyi kopókhoz azok a kutyák, amelyeket Váradi György olajfestménye örökített meg körülbelül 180 évvel ezelőtt, egy elejtett medve fölött. Ezeknek az erőteljes testalkatú, lógó fülű kutyáknak a testét kétharmad részben fényes, kékesfekete szőr fedi. Homlokcsíkjuk, szügyük, lábszáruk és mancsuk fehér. Szemük felett, a szájuk szélén és végtagjaik belső felületén vörös jel látható.

Az erdélyi kopók a feljegyzések bizonyossága szerint az első világháború előtti években és a két világháború között sokat használt vadászkutyák voltak. Ám egy 1947-ben kibocsátott román rendelet kötelezővé tette minden kopó kiirtását, így azután az erdélyi kopó csaknem teljesen kipusztult. Csupán húsz év múlva sikerült hosszú-hosszú kutatás után két fajtatiszta erdélyi kopót „felfedezni”, és Erdélyből a budapesti Állatkert részére megvásárolni. Tulajdonképpen ezzel kezdődött ennek az ősi magyar kutyafajtának a megmentése és újrateremtése.

Erdélyi kopó általános leírás

Közepes termetű, rövid szőrű állító- és hajtókopó. Feje jellegzetes kopófej: hosszúkás, de nem elhegyesedő. Orrháta egyenes; orrnyílása tág. Altkapcsa erőteljes, fogazata ollósan záródik. Szeme ovális, középnagy, sárgásbarna. Füle pofájához simul és lelóg. Nyaka hosszú, izmos, alsó részén a bőr enyhén lebernyeget alkot. Háta egyenes; mellkasa erősen fejlett. Fara mérsékelten izmos, enyhén csapott. Hasa kissé felhúzott. Farka mélyen illeszkedik, nyugalmi állapotban lelóg, alsó egyharmada felfelé görbül, a csánkon valamivel túl ér. Mellső végtagjai izmosak, egyenesek, oszlopszerűek. A hátulsók nem túl izmosak, párhuzamosak; csánkja mélyen helyezkedik el. Mancsa gömbölyded, jól ívelődő ujjai izmosak; karma fekete. Szőrzete testhez simuló, rövid.

Erdélyi kopó viselkedése, tulajdonságai

Élénk, értelmes, játékos állat. Rendkívül kitartó, könnyen kiképezhető. Kitűnően hajtja és állítja a vadat. Hajtás közben magas hangon jelez. Rámenős, bátor kutya. A vadat igen ügyesen, eredményesen fogja le, és „állóra” csaholja. Egy erdélyi kopó-tenyésztő így foglalta össze egyszer a fajta jellemző tulajdonságait: „úgy fut, mint egy agár, úgy küzd, mint egy komondor, olyan játékos, mint egy tacskó és olyan intelligens, elegáns, mint egy vizsla”.

Erdélyi kopó megjelenése

Teste: Az erdélyi kopó testfelépítése négyszögletes; a marmagasság és testhossz aránya 10:11 (enyhén téglalap alakú), a hátvonala vízszintes. Az alacsonyan tűzött, csánkig érő farkát nyugalomban leeresztve tartja. A farok alakja rendszerint sarlós, de sohasem lehet kunkorodó. A has enyhén felhúzott. Lábai egyenesek és függőlegesek, az ízületek mérsékelten jól kirajzolódók. Mancsa a macskáéhoz hasonló. Közepesen hosszú, izmos nyaka van.

Feje: A koponya enyhén boltozatos, a stop viszonylag lapos. Az orrnyereg egyenes. Az ajkak feszesek és szorosan záródók. A viszonylag rövid fülek magasan tűzöttek, háromszög alakúak és lelógók. Közepes nagyságú szemei ovális alakúak. A szemhéjak feszesek. Az erdélyi kopó harapása ollószerű.

Marmagassága: A fajtának két változata van: egy rövid lábú és egy hosszú lábú. A hosszú lábú erdélyi kopó marmagassága 55-65 cm, a rövid lábúaké 45-50 cm. A testfelépítést és a jelleget általában fontosabbnak tartják, mint az eb pontos magasságát.

Testtömege: Hosszú lábú erdélyi kopó esetében 30-35 kg

Szőrzete: Rövid és fényes. A hosszú lábú változat szőre valamivel durvább tapintású.

Színei: A hosszú lábú erdélyi kopó alapszíne fekete, s azon cserbarna és olykor kisebb fehér rajzolat látható. A fehér rajzolat a test felületének legfeljebb az egyharmadát boríthatja be. A rövid lábú erdélyi kopó szőrzete vörösesbarna, fehér rajzolattal.

Táplálékigénye: 250-420 g/nap

Alomszáma: 4-8 kölyök

Várható élettartama: 10-14 év

Erdélyi kopó vérmérséklete

Jelleme: Egyéniség. Független, vállalkozó szellemű, értelmes és barátságos kutya. Igazi vadász, remek orral és óriási kitartással. A szabadban aktív és mozgékony, a lakásban viszont rendszerint nyugodt és igen kedves. Szellemi érettségét általában 2-3 éves kora körül éri el. Az időjárás viszontagságait jól tűri, és szabadtéri kifutóban is tartható, feltéve, hogy ott elegendő kapcsolata van az emberekkel, és sok mozgási lehetőséget biztosítanak a számára.

Társas viselkedése: Az erdélyi kopó társaságkedvelő kutya, amely remekül érzi magát más ebek között. Ugyanakkor nem ajánlható nyugodt szívvel macskák, nyulak és más állatok mellé, bár a korán megkezdett szocializáció itt is igen sokat számíthat. Ez a ritka magyar fajta jól kijön a gyerekekkel, az idegenekkel szemben viszont tartózkodó és gyanakvó, de nem agresszív. Csak a legvégső esetben harap, például akkor, ha a család egyik tagja veszélybe kerül.

Erdélyi kopó – Általános gondozási tudnivalók

Szőrzetápolási igénye: E kutya szőrzetápolási igénye nagyon csekély. Elég hetente egyszer átkefélni egy erős sörtekefével. A vedlési időszakban gumis kopókesztyűvel dörzsölhetők ki a szőrzetéből az elhalt és kilazult szőrszálak. A karmait röviden kell tartani, erre a legjobb módszer a rendszeres mozgatás.

Tanítása: Mivelhogy nemzedékek óta erre a feladatra tenyésztik, a vadászattal kapcsolatos tudnivalókat igen hamar elsajátítja. Egyéb parancsokra is megtanítható, ám ehhez türelem és kitartás szükséges. Az erdélyi kopó elég értelmes ahhoz, hogy megértse, mit akarnak tőle – csak éppen sokszor nem ért egyet azzal. Nem szabad túl sokat várni tőle A nevelése során mindig következetesnek és egyértelműnek kell lenni. A kemény nevelés módszerek nem ajánlhatók. Legjobb eredmények az úgynevezett „egygazdás” kutya-gazda kapcsolatban érhetők el.

Mozgásigénye: Az erdélyi kopónak igen nagy a mozgásigénye, a napi három rövid séta nem elég a számára. Mindennap legalább egy órát kell rászánni e kutya sétáltatására, futtatását; vagy úsztatására. Nem szabad elfelejteni hogy a vadak üldözésére való késztetése erősebb lehet a gazdájához való kötődésénél. Éppen ezért vagy csak valóban biztonságos helyen szabad elengedni a pórázról, vagy már ismernie kell a feltétel nélküli behívást. A kertet, ahol ideje nagy részében tartózkodik, biztonságosan be kell keríteni.

Alkalmazásai: Az erdélyi kopó nagyobb létszámban Magyarországon és Romániában fordul elő. Romániában szinte kizárólag vadászatra használják. Magyarországon használható vaddisznóhajtásokban a vad felkutatására és a sűrű részekből történő kihajtásra, valamint a sebzett vad után keresésében. A sebzett vad után keresése nem korlátozódik csupán vaddisznóra, ezért vegyes vadas területen nagyszerűen lehet vele őzet és/vagy vaddisznót után kerestetni (és ekkor a véreb marad a klasszikus feladatánál, a szarvas-után keresésnél). Manapság főként nyomkeresési feladatok erősítése lehet a cél, hisz így egész évben használható vadászatokban. Az utóbbi idők divatja az erdélyi kopót is utolérte és sokan már csak családi kutyaként tartják, de ez csak az aktív életmódú családoknak ajánlható, kik ki tudják elégíteni a kopó nagy mozgásigényét.

Forrás: People.inf.elte.hu és Szinák János, Veress István: Kutyatár (2006)