Kölyökkutya szocializációja

Kölyökkutya szocializációja

Akinek volt már valaha kutyája, bizonyára gyakran hallotta azt a kijelentést, miszerint “fontos, hogy a kutya jól szocializált legyen”. No de mit is jelent tulajdonképpen a “szocializáció”, miért fontos az, hogy a kutya “jól szocializált” legyen, és hogyan lesz kutyánk “jól szocializált”?

A szocializáció jelentése

“A szocializáció olyan tanulási folyamat, amely a születéstől a halálig tart. A szocializáció nem más, mint a „társadalomba való beilleszkedés folyamata, amely során az egyén megtanulja megismerni önmagát és a környezetét, elsajátítja az együttélés szabályait, a lehetséges és elvárt viselkedésmódokat.” (forrás)

Tehát a szocializáció olyasvalami, amit a kutya tanul, és egy életen át tart. Hétköznapi nyelven megfogalmazva ez azt jelenti, hogy a kutya megismeri, felfedezi közvetlen és távolabbi környezetét, és megtanulja, hogy annak elvárásai szerint tudjon benne élni.

 

A szocializáció folyamata

Egy kiskutya számára a szocializáció tulajdonképpen már akkor kezdődik, miután nem sokkal a születését követően rátalál az anyukája cicijére, és elkezd szopizni – megtanulja, hogy a cici szívásával valami finom dolog fog a pocijába kerülni. Aztán pedig nemsokára megteszi az első lépéseket az anyjától eltávolodva, és ezzel elkezdi felfedezni a világot…

Miért jó, ha kutyád jól szocializált?

Az embereknél is, ha valaki minél többet megtapasztalt az életben, annál jobban tud reagálni mindenféle új, váratlan eseményre, és sokkal jobban tudja kezelni az ismeretlen helyzeteket. Nincs ez másképp a kutyáknál sem. Ha sokféle ingerrel találkozott, képes azok alapján a későbbiek során, önállóan gondolkozva, megfelelően viselkedni adott szituációkban. Sőt, segít az egészséges énkép kialakításában, és a problémamegoldás képességet is fejleszti.

Kölyökkutya szocializációja

Kölyökkutya szocializációja

Milyen a jól szocializált kutya?

Ha a kutyád jól szocializált, legelső sorban is azt jelenti, hogy kiválóan viselkedik a családban, azaz közvetlen környezetében található összes élőlénnyel (legyen az ember, másik kutya, macska stb.), nem rombolja a körülötte levő tárgyakat, illetve egyedül hagyva is nyugodtak lehetünk, hogy sem magában, sem másban nem fog kárt tenni.

De jelenti még,

  • hogy bátran mehettek
    • idegen emberek, kutyák közé,
    • új, ismeretlen helyekre,
    • forgalmas utakra;
  • jól fog tudni utazni autón, tömegközlekedési eszközökön;
  • nem fog megijedni új, ismeretlen tényezők (furcsa zajok, fényhatások stb.) miatt;
  • nagy eséllyel nem fog félni a tűzijátéktól, nem lesz viharfélős.

Egyszóval egy olyan kutyád lesz, akivel az élet együtt könnyű és kifejezetten kellemes lesz, nemcsak neked, hanem a környezeted számára is.

Hogyan lehet jól szocializált kutyád?

Ahogyan írtuk, a szocializációs folyamat már a kutya kiskorától automatikusan megkezdődik, de nyilván te is nagyban hozzájárulhatsz ahhoz, hogy minél előbb minél több dologgal ismertesd meg. Már csak azért is, mert a kölykök 6 hetes koruktól mintegy 6 hónapos korukig különösen könnyen befogadnak minél több és változatosabb ingert, és az ez idő alatt tanultakat gyakorlatilag később sem fogják elfelejteni soha (nem véletlen, hogy ezt nevezik “szivacskorszak”-nak, hiszen ekkor tud a leggyorsabban és leghatékonyabban tanulni).

Ezért lehetőleg ragadj meg minden alkalmat, hogy

  • találkozzál
    • minél több új, ismeretlen emberrel (akár futókkal), gyerekekkel is,
    • minél több új kutyával (járj pl. sokat futtatókba);
  • menjetek minél többet sétálni, kirándulni új helyekre;
  • játsszál vele minél többet, minél több eszközzel;
  • mutasd be neki a
    • hangosabb háztartási gépeket (pl. porszívó, fűnyíró),
    • mozgó tárgyakat (bicikli, talicska, babakocsi).

Természetesen, mint minden kutyanevelési témakörben, ennél is nagyon fontos a fokozatosság, a türelem, következetesség és a tudatosság.

Kölyökkutya szocializációja

Kölyökkutya szocializációja

Néhány jó tanács:

  • Semmit sem szabad mindenáron erőltetni! – ha kutyusodon idegenkedés látszik, akkor inkább hagyd abba, és próbálkozz először valami kevésbé ijesztővel.
  • Ha fél vagy agressziót mutat, akkor finoman, de határozottan jelezd, hogy nem jó, amit csinál (pl. határozott, de nem ijesztő vagy ideges “Nem” vezényszó), de ilyenkor még különösen nem előnyös fizikai büntetést alkalmazni!
  • Ha abbahagyja a negatív reakciót, és/vagy bármi érdeklődést, pozitív jelet mutat az új ingerre, dicsérd meg nagyon, és jutalmazd meg!
  • Nem kell minden rögtön és elsőre teljesen felfedezni! A kiskutyák hamar elfáradnak, és mindig a csúcson kell abbahagyni mindent, hogy később is legyen majd kedve folytatni. Ezért ha elsőre már odáig eljuttok, hogy már nem ugatja a porszívót, dicsérd meg, hagyd abba, és hagyd pihenni.
  • Lehetőleg minden új élményt, legyen az játék vagy már valami konkrét tanulás, úgy adj át neki, mintha valami szuper, izgalmas buli lenne (elvégre az is 😉 ), amit veled, a gazdival közösen lehet űzni. Ha így kezded el a majdani komolyabb kiképzést előzetesen megalapozni, meg fogod látni, hogy a későbbiekben is mennyire lelkesen fogja csinálni.

És a végére egy extra tipp:

  • Ha nem is szándékozol kutyaiskolába járni vele, lehetőleg kutyaoviba vidd el legalább pár alkalommal! Az ovi egyik legfontosabb célja ugyanis pont a szocializálás, valamint itt lehetősége van a lehető legkülönbözőbb más kutyusokkal találkozni, megtanulni velük a helyes kommunikációt, azt, hogy minden kutyának más a tűréshatára, illetve, hogy mire hogyan tud ilyen esetekben reagálni. A kiskutyusok imádják az ovis foglalkozásokat – meglásd, egy alkalom után úgy elfárad, hogy biztosan nem kell altatgatni! 
Kölyökkutya szocializációja

Kölyökkutya szocializációja

Nevet választanál a kiskutyádnak?